Bubesz napjai

Önállósodás, zene, gondolatok, meg minden más... :)

Szünidő-ötletek-szórakozás

Sohasem gondoltam, hogy egy ilyen bejegyzés meg fog születni, ennek ellenére most mégis sor került rá. Ilyen postok általában kisgyermekes anyukáknak szólnak, és kisgyermekes anyukák írják. Igaz, hogy én egyik kategóriába sem tartozom, de, hátha valakinek megtetszik a hirtelen jött ötleteim egyike. :)

Gyerekeket lefoglalni nem egyszerű dolog, persze nekem jó, mert nyár van, ki lehet menni. Az első és legkönnyebb mód, hogy irány a medence, ha van, ha nem, akkor bármi, amivel pacsálni lehet, ez nálunk bejött.
A srácoknak nagyon bejött a trambulin-foci, amit egy kisebb méretű gumilabdával játszottak, és a trambulin oszlopai szolgálták a kaput. Természetesen kézzel tilos beleérni, kivéve, ha véletlenül kirúgják. (Mi itt is elkerültük, hogy kézzel érjenek bele: én dobtam nekik vissza, és én számoltam a gólokat is.) Persze maga az ugrálás öröme is felszabadító, de ha van kihívás... ;) Sikere volt még a frizbi-labdának is, ami váratlanul nyílik szét az ember kezében vagy repülés közben.

Mikor fürdeni még éppen nem lehetett a víz hőmérséklete miatt, de elég meleg volt már a kisebb pacsáláshoz, egy célbadobós játékot készítettünk, ami nem utolsó sorban számolás gyakorlásához is alkalmas volt. Az aszfaltra felrajzoltam egy nagy céltáblát, azután beszámoztuk 10-50-ig, az öt sávot. Félbevágtunk 2 db. mosogatószivacsot, vízbe mártottuk őket, és már is indulhat a móka! :)

Egyszerű, de praktikus játék volt a buborékfújás, amit szívószálak, joghurtospohár és egy laza szapppan-víz elegyből csináltuk pillanatok alatt. (Nem volt annyira pattogós, hiper-bubi lötty, de a lelkesedés végéig kitartott.)

 

Néha voltam úgy vele, hogy inkább üljünk le, rajzoljunk, akkor legalább nincs akkora zaj, nincs akkora tombolás. Azért azt le kell szögezni, hogy nem úgy megy, hogy lerakom a ceruzásdobozt és a papírokat eléjük és otthagyom őket, akárcsak 10 percre is, mert rögtön az az érdekesebb, amit én csinálok (ha ez a Nők Lapja olvasgatása, akkor is). Legyünk itt is kreatívak: ne nyomtassunk, rajzoljunk nekik színezőket, ez már arra az időre is leköti őket, mert vagy nézik, hogyan készül a kedvenc mesefigurájuk, vagy ők maguk is próbálkoznak a lemásolásával. Sikeres volt még az a verzió is, hogy színező változatban rákerestem egy témára a telefonomon, leraktam eléjük, hogy válasszanak ők, majd rajzolják le maguknak azt, ami tetszik.






 

Amiket még sokat játszottunk: A Mézes-futam társasjáték, ami a kígyók és létrák játékhoz hasonló, csak lufikkal és méhacskékkel, illetve számok helyett színek vannak a dobókockán és a pályán. (4 éves kortól ajánlják)
A Spongyabob Junior-Malefiz társasjáték, aminek lényege a logikus akadályok kihelyezése, és a saját bábuink mihamarabbi célba juttatása. :) (Csigusz megvéd a kiütéstől ;) ) 5 éves kortól ajánlják.
Kicsit nagyobbaknak és óvodásoknak is nagyszerűjáték lehet az Agytorna, Játék az IQ-val, amire véletlenül bukkantunk rá, mert őszintén szólva: elfelejtettem, hogy van nekik való része is. :D
A Gumimacik társasjátéka csak a napokban került a házhoz, de nagyon sokáig el tudtunk vele játszani. Egy nekiugrásra akár 4-5 kört is játszottunk. (É.: 1 nap 2-3 alkalommal kerülnek elő a játékok felváltva, fő a változatosság! ;) )
A Nyomozás az állatvilágban, és a Nyomozás a dinoszauruszok korában hatalmas sikert aratott, a felnőtteknek azért, mert a gyerkők gyakorolják a hangos olvasást, nekik/nekünk azért, mert izgalmas felfedezőtúra a korok, kontinensek és életközösségek között. És egy jó kis csapatmunka, hogy minél hamarabb megtaláljuk azt az utolsó nyuszit, aminek csak a füle látszik. :)

 

Egyelőre ennyi! Jól vagyunk, kreatívkodunk, kicsit civakodunk, sokat kacagunk, szórakozunk és játszva tanulunk! :)

0 Hozzászólás

Helyzetjelentés Bubiföldről

Nov. 27.

Természetesen egy fontos nap. A tizenötödik születésnapom. Nem sok minden változás történt, csak tudjátok kedveskéim, azóta fáj a derekam. :D Viccet félretéve egészen jól sikerült nap volt. Este színházlátogatás. Irány a Radnóti. Rudolf Péter megint nagyot alakított. Mikor este, nagyon késő este a kollégium felé sétáltunk a hidegben, akkor eszembe jutott valami arról a napról: csillogószemű tizenöt. :)

 

Dec. 7.

Szombat, iskola. Ejjdepfuj... Első óra: kb. semmittevés, utána szerencsémre irány haza. (Innen is köszönet azoknak, akik elengedtek! :) ) Nem jöttem volna haza hétvégére, de így mégis sikerült! Itthon köszönthettem Aput a szülinapján.

 

Dec. 11.

Köt.zong.-vizsga. Enyhe stressz. Fájós fül. Lefagyott ujjak. De sikerült!
Közben egész napos panaszkodás, hogy "Bubifülecsakazértisfáj!" No, sebaj, még egy gitár belefér, utána haza. Budapest, metró: A 2. metro nem közlekedik. Bubi: Jepp! És még a fülem is fáj. + Egy kis pánik a Deák téren, de csak hazaértem 5-re. (3/4 1-kor indultam.)

 

Dec. 17.

Főtárgyvizsga. Próbáltam nem ráparázni, több-kevesebb sikerrel. A kamarateremben annyira nem volt hideg, de arra elég volt, hogy már az első darab végére teljesen lefaggyanak az ujjaim, és teljesen ráparázzak. (Ennyit a nyugalomról.)
Mindegy, valahogy megcsináltam. Eredmény: 4. (szilárd, lehetne jobb is, de egyelőre jó)

 

Dec. 21.

Utolsó nap a suliban. Előtte kisebb felfordulás. No, sebaj, túléltük. ;)
Suliban: Gyertyagyújtás. Utána karácsonyozás az osztállyal. Ajándékosztás, kacagás, jó volt! :) Fényképezkedés a tanárokkal, barátokkal. (Persze az előbbit egy hirtelen ötlettől vezérelve, eléggé megleptünk vele egy-két embert :D )
Utána koncert, és irány haza. :)

Dec. 22.

Anya szülinap. Jóvolt. Semmi buli, de Apa hazajött. Egyben a klán! :) És végre szünet!

 

Dec. 23.

Névnap. És töritanulás, mert jobb dolgom nem volt. :D

 

KÉSŐBB AZ IDŐBEN:

Karácsony. Hatalmas társasjáték és kártyapartik, hogy ne unatkozzunk. Meg egy kis kirakózás. És az elmaradhatatlan szotyi. :D

 

És már csak egy nap, és PÁPÁ 2013! :)

0 Hozzászólás

Esti-szösz

"Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja" - írja Arany János a Családi kör című versében

No, hogy tisztázzam helyzetem, én egyeltalán nem vagyok nyugalomban, sőt kifejezetten pörgök. Ugyanakkor nem tombolhatok kedvemre, mert a "negyedévszádazos ifjúság" már alszik. :D (igen, rátok gondolok, Anyu és Apu! ♥ Sok-sok-rengeteg boldogságot NEKTEK!!!!!) Szóval csak csendben mulathatok, ami abból áll, hogy ücsörgök, zenét hallgatok, jókat kuncogok (ennyit lehet csak, egyébként már rég röhögőgörcsöt kaptam volna, - szóval így utólag is legyetek rám büszkék ;) ), tumblr-re keresgélek, sokszor majdnem leájulok a székről, amiket a tumblr-ön látok :D , egy kedves interneten megismert barátnőmmel beszélgetek/írkálok egy másik közöségi oldalon, mindezt teljesen csendben. (hogy én mikre nem vagyok képes! :P )

Tulajdonképpen fennhangon énekelnék:

Síírnak mind a kicsi libáák...

Pá, kis aranyom, pá.../ Ne várjon ma hétre, a többit levélbe. megírom holnap, délben!

Negyvenhatos sárga villamoson...

Egy édes, részeg éjszakán...

És sok más egyéb magyar dalt is, de csak fejben, szigórúan! :D

Meg Stereophonics-ot, The Walker Brothers-t, Syd Matters-t és hasonlókat élvezek fejben. Pedig milyen jó lenne hangosan énekelni -> Szólj rám, ha hangosan énekelek! (gondolom szólnának is, de még mindig tűrtőztetem magam, mert jógyerek vagyok! :D meg szép, okos, szerény, egyszóval: tökéletes gyerek :P (muhahahaha: ördögi kacaj)

 

Mindemellett erősen gondolko több dolgon is, hogy kéne folytatni a saját kis zeném, az első saját történetem, de mivel egyikre sincs most ötletem, plusz nem gitározhatok, mert az is hanggal jár, elkeztem a jelenlegi blogos agymenésem. Semmi kifejezett célja nincs, csak gondoltam megemlíthetem, mi jár a fejemben. (jajj, odaért a zene: Maga nős ember vagy boldog? Maga rossz ember vagy jó? Vagy a nőket pont úgy falja, mint a trójai faló?) Különben meg... nem szoktam eddig gépezni, de most az álom nem kicsit messze elkerül. (itt jönnek a bölcsek, ha nem is próbálom nem is fog sikerülni, DE CSAK AZÉRT IS, én most itt ülök a gép előtt, fejben énekelve, képeket keresgélve, illetve, most ezt írva. ;)

 

Arra gondoltam, néhány videót megosztanék, miket is hallgatok mostanában rongyosra (gyorsan hozzáteszem, hogy továbbra is többségben vannak a magyar dalok)

[Megjegyzem a világba kiabálnám most (22:32-kor), hogy: Fekete Péter, öcsém, te kis ügyefogyott!]

 

http://www.youtube.com/watch?v=ttpXC5T9s6Q

http://www.youtube.com/watch?v=fpC20X92AKQ

http://www.youtube.com/watch?v=XYfXjef3u1Y

http://www.youtube.com/watch?v=uy3k5vEhgHg

http://www.youtube.com/watch?v=ASVLnzodnMw <- az örök kedvenc az a jamikai trombitás :)

http://www.youtube.com/watch?v=VFfsCXaYoh0

http://www.youtube.com/watch?v=ih3CQePBFmw

És a nem magyarok:

http://www.youtube.com/watch?v=YgTUkkt9z8E

http://www.youtube.com/watch?v=tTljMHlyA1o <- kapcsolódó: http://www.youtube.com/watch?v=zgGgonE8d7E

http://www.youtube.com/watch?v=qcguxHc4hiU

http://www.youtube.com/watch?v=Xy3T8FmyeE8 kapcsolódó: http://www.youtube.com/watch?v=Xy3T8FmyeE8

http://www.youtube.com/watch?v=3mTHqyNe9MA <- ez egy kis külön hü de jü, hogy megtaláltam, nagyon ritkán hallani énekelni ( az egyik hivatalos egy mesefilmben volt: Segítség, Hal lettem! , Ő adta a hangját a gonosz kísérletező halnak)

Sok videót kihagytam, szándékosan, véletlenül, ez most csak kis részlet! :) (akár ízelítőnek is lehet mondani)

És még valami, amin nem dal, de beleiita magát a fülembe, először magyarítva Tahi Tóth László hangján, majd nemrég angolul is: http://www.youtube.com/watch?v=msH84lp8J0w (amúgy bevallom, még csak most lettem akkora, hogy fel is fogjam a Harry Potter-filmek lényegét, de végül is, engem nem zavar, ha valakit meg igen, az megszokja vagy...)



1 Hozzászólás

Első nap

Hát túléltem... Nem mondom, hogy életem legjobb napja volt, de ez van...

Alvás: legfeljebb 1,5 óra

Sírásrohamok: min.: 10

beszélgetés családdal: Anyával, Mamával, Benővel, Apával (a neten sokszor, mert sz*r)

Órabeosztás: na ez hosszú, mert minden nap más, legyen ez egy következő bejegyzés

Szóval túléltem, de minden estre:

PÉNTEK GYERE MÁR, MEG ANYUU ÉRTEM!!!!

0 Hozzászólás