Őrült ötlet 16 évesen a felelősségről írni, főleg, hogy a szobámat is képtelen vagyok rendben tartani. De! Fontos leszögeznem, hogy EZ után a könyv után, hogy úgy mondjam kötelességem tollat billentyűzetet ragadnom, és kicsit kiírni magamból mindazt, amit gondolok.
Kissé kicsavartnak érzem, hogy egy vizslablogger, celEB, gazditréner tart nagy tükröt a kétlábúak elé.
A mi történetünk tavaly decemberben kezdődött imádott szöszim betegségével, ami sajnos igen hamar győzedelmeskedett felette. :'( Szörnyű érzés volt megtudni, de azt hiszem, itt most nem ez a lényeg. Segíteni akartam(!). Jót tenni egy másik négylábúnak, hogy gazdit, családot kap. Május volt az áttörés. Meglátogattuk az egyik helyi menhelyet, ahol azonnal szerelembe estem egy pici, fekete gombóccal. Hietetlen cuki, nagy szemeivel könyörgött, vigyél haza! Persze a többi kutyában is ott van a családossá válás kívánalma. Borsi kicsit más volt. Ő a gondoskodói lába között visszaszökött mellém az udvarra, leült elém, és azt hiszem, Ő kiválasztott engem. Eldöntöttük, Ő lesz a miénk!
Ez persze mondandómban mind mellékes. Itt az a fontos, hogy az ő életük is annyit ér, ha nem többet, mint egy emberé. Ők azok, akik feltétel nélkül képesek bármikor szeretni. Értük megéri reggel kimászni a puha ágyból. Engem Borsi kezd megtanítgatni arra, hogy felelősség. Nem csak megetetni, helyet biztosítani kell számára. Törődni is fontos velük. BorsiBabának van egy testvére, őt is szívem szerint haza hoztam volna, de sajnos nem lehetett. Most csak Borsiról kell gondoskodnunk, ami elég nagy feladat így is. Minden elismerésem azoknak a nagybetűs Embereknek, akik erőt, időt, lelki nyugalmat nem kímélve vigyáznak a gazditlanokra. Kérek mindenkit: Segítsetek! Ha mással nem is, egy kis töpirevalóval, vagy, ha mással nem is, de legalább egy megosztással, lehet, hogy valamelyik kis négylábú így talál otthonra.
A könyv erősen elgondolkodtat... Mindenkinek ALAPMŰ kellene, hogy legyen. A macskásoknak is. (Ha másért nem, hát Iván miatt.)
Sok mindent kell még tanulnunk egymásról, de a közös jövő csak tanulással érhető el! Tanuljunk egymástól, egymásról! Le a csirkefejekkel!
Ha van rá lehetőség, olvassátok el a könyvet. Vannak benne mosolygós részek is, de sűrűn fog összefacsarodni a szívetek, ha igazán megértitek miről van szó!
Boldog Kutyás-cicás- bármilyenállatos életet kívánok mindenkinek! Legyetek felelős Gazdik! :)